Ausztriából a második világháború után, tízévnyi megszállást követően, 1955-ben vonultak ki az orosz csapatok. Szükség volt egy országimázsfilmre, amely a nemzetnek visszaadja az önbizalmát. Mihez máshoz nyúltak volna, mint a boldog békeidők uralkodójának, Ferenc Józsefnek és feleségének, Wittelsbach Erzsébetnek a szerelmi történetéhez?
No de hol a bajusz?
A trilógiának a történelmi hűséghez semmi köze. Ennek oka egyrészt Ernst és Hubert Marischka Sissy című, 1932-ben nagy sikerrel bemutatott romantikus operettjének a szövegkönyve, amelyet a filmhez is felhasználtak. Az ötvenes évek derekán, a korábbi siker megismétlésében bízva, Ernst Marischka rendező vágott bele a film elkészítésébe. Közönségfilmnek tervezték a mozit, emiatt 16 éves Romy Schneidert kérték fel az osztrák császárné és magyar királyné megformálására. Ő játszotta ugyanis az 1954-ben nagy sikerrel vetített, Viktória királynő uralkodásának kezdeteit bemutató, Egy királynő leánykora című film címszerepét.
Tehát biztosra mentek, bár Romy külsőre nem hasonlított a valódi Erzsébetre. Ugyancsak Marischka döntése volt, hogy a Ferenc Józsefet alakító Karlheinz Böhm mind a három filmben borotvált arccal jelenjen meg, noha a király az eljegyzés idején már bajuszt viselt, a később védjegyévé vált „császárszakállt”.
Idilli nász? Ugyan!
Az alkotók számos eredeti helyszínen is forgathattak – többek közt a schönbrunni kastélyban és annak parkjában, illetve a bécsi Ágoston-rendiek templomában, ahol 1854-ben Ferenc Józsefék összeházasodtak. De filmeztek a Bad Ischl-beli Császárvillában is, amelyet a Habsburgok nyaralónak használtak. Ám a possenhofeni kastélyt, ahol Erzsébet a gyermekkorát töltötte, nem kapták meg, így az ottani jeleneteket egy másik, a Fuschlsee-tó melletti épületben, a Fuschl-villában vették fel. A családot a filmben bajor népviseletben ábrázolták, pedig a valóságban soha nem hordták a pórnép ruházatát. És Erzsébet szülei cseppet sem éltek idilli házasságban…
Kész skatulya
Erzsébet édesanyját, Ludovika hercegnőt Adolf Hitler kedvenc színésznője, Magda Schneider, azaz Romy Schneider szülőanyja alakította. De még őt sem fizették meg igazán. Minderről a Ferenc József öccsét, Károly Lajost alakító, ma már 94 éves Peter Weck színművész mesélt. „A Sissi-filmeknek köszönhetően tudtam megvenni az első autómat, egy Ford 15M-et.
Az ezt követő moziknak köszönhetően egy Maseratiig jutottam el – mondta 2018-ban a német Bild című napilapnak, hozzátéve, bár a trilógia óriási siker volt, és a benne szereplő színészeknek is meghozta a nagy áttörést, a későbbi bevételekből nem részesültek. – Egy fillért sem kaptunk a forgatás után. Ha részesültem volna a jogdíjakból, valószínűleg soha többé nem kellett volna dolgoznom.”
A legnagyobb sztár a szereplők közül végül Romy Schneider lett, ám megutálta Erzsébet szerepét, sokáig ugyanis nem tudott kibújni a skatulyából. „Eleinte imádtam, hogy hercegnő lehetek, azt viszont kevésbé, hogy nemcsak a kamera előtt, hanem az életben is úgy kezeltek… Egy nap aztán már egyáltalán nem akartam hercegnő lenni se itt, se ott” – nyilatkozta hajdan a színésznő.
Ekkortájt mostohaapja, Magda második férje, Herbert Blatzheim volt a menedzsere, az ő rábeszélésére vállalta el a második és a harmadik Sissi-filmet is, noha ezekben már nem szívesen vett részt, mert nagyobb kihívást igénylő szerepekre vágyott. A negyedikre végül nemet mondott, pedig már készen volt a forgatókönyve is.
A forgatókönyv nem történelemkönyv
Sok-sok történelmi pontatlanság van a filmben, álljon most itt erre három példa.
• Nem is vidéken horgászás közben ismerte meg Erzsébet Ferenc Józsefet, hanem Bécsben, a schönbrunni kastély parkjában.
• A királyi pár első gyermeke, Zsófia még a harmadik részben is feltűnik, holott a kislány kétéves korában elhunyt valószínűleg tífuszos fertőzésben.
• Amikor Sissi gyógykúrára Madeirára utazott, már a harmadik gyermekét is megszülte. A hercegnő, illetve későbbi királyné és császárné eredetileg egy s-szel Sisi-ként írta alá a nevét.
Kiemelt kép és fotók: Getty Images
