A Vígszínház A Pál utcai fiúk című előadásában az egyik legszerethetőbb figurát, Nemecseket alakította. Az előadások után – legalább két évig – másfél-két órákat töltött azzal, hogy dedikáljon, fotózkodjon a közönséggel. Majd a nagy sikerrel vetített Semmelweis film címszereplőjeként még inkább magára vonta a szélesebb értelemben vett nyilvánosság figyelmét. Miután megismerte egy olyan közönségréteg, amely talán kevésbé figyelt fel addigi, korábbi munkáira, igazi sztárrá vált.
A 33 éves fiatal művész, Vecsei H. Miklós is érzékeli mindezt, ám egész másként vélekedik a sikerről és a hírnévről, mint ahogy azt a korosztályáról gondolhatnánk. Őt például egyáltalán nem foglalkoztatja a népszerűség. „Őszintén mondom, hogy ez egyáltalán nem foglalkoztat. A figyelmem egy század százaléka sem irányul erre a témára. Van egy hivatásom, és szerencsés vagyok, mert ez a legnagyobb szenvedélyem. Rajongok az alkotásért, az alkotóközösségemért, és minden gondolatom ekörül forog. Minden pillanatot a színházon keresztül látok. A színház mélyebb értelmű valóságot jelent számomra, mint a mindennapi élet. Ez a nézőpont vált az életformámmá. A shakespeare-i mondat jelentése, hogy színház az egész világ, csak az utóbbi időben vált számomra ezen keresztül érthetővé. Ha hazamegyek, és látom a kisfiamat, ahogy vár az ablakban állva, az is ide tartozik. Emellett megadatik nekünk, hogy az év háromszázhatvanöt napján irodalommal, zenével, képzőművészettel, mély emberi történetekkel foglalkozzunk. És mindezek fényében a sztárság és a hírnév nem léteznek, nem is vehetők komolyan” – fogalmazta meg gondolatait a Nemzeti magazinban.
Vecsei H. egy évad óta van a Nemzetiben, az előadásai mellett jelenleg egy filmen is dolgozik. Vidnyánszky Attila Móricz Zsigmond Úri muri című regényéből forgat a Nemzeti Színház társulatával.
A teljes interjú Kornya István tollából a Nemzeti magazin legfrissebb számában olvasható. A színész a népszerűség és annak csapdái mellett mesél mesterei tanításáról, a teremtés igényéről, a csend erejéről.
Kiemelt kép: Vörös Szilárd/fotocentral.hu
